Amikor meglelem a szabadságot az iskolában

Olyan szép volt megélni, hogy milyen sok lehetőséget tartogat magában az, ha szakítok a megszokásokkal, a rendszerrel. Milyen egy angol óra a másodikosokkal, ahol nem a csoportos kiabálva olvasás gyakorlást alkalmazom, hanem mutatok nekik egy angol dalt, aminek a szövegével előbb gyakorolják az írást és az olvasást, majd együtt énekeljük és táncolunk rá. Majd a tánc közben felszabadult energiákat belevisszük egy kis jógába. Ilyen is lehet egy angolóra. Ekkor épp abban a szerencsében volt részem, hogy a kissé szervezetlen helyettesítési rend miatt csatlakozott hozzám egy másik tanár is. Egy férfi, aki ugyan csak pár szót beszél angolul, de tudott segíteni lefordítani hindire a dal szöveget. Csodálatos élmény volt. Még ha a fegyelmezés ezalkalommal sem volt éppen könnyű.

A hetedikesekkel és a nyolcadikosokkal is volt alkalmam túllépni a rendszer keretein. Volt, hogy szójátékot játszottunk, volt, hogy előre megbeszéltük, hogy hány feladatot oldunk meg az órán, és miután a megbeszélt mennyiség végére értünk, szabadfoglalkozás volt, ami alatt angolul beszéltünk.  És a feladatoknál a szokásos tollbamondásos megoldás helyett a táblát választottam, ahol többnyire önállóan alkalmazták az új nyelvtani szabályokat a gyerekek. Persze jutott alkalom jógázni is, ami azért is volt igazán különleges, mert a hetedik osztály általában egyáltalán nem mutat érdeklődést a jóga iránt. De persze más a helyzet, ha az angol óra alternatívája a jóga. Angolul vezényelve 🙂

Más osztályokkal is igyekeztem minél nagyobb hangsúlyt fektetni az önálló feladatmegoldásra. És nem volt meglepő, hogy a gyerekek többsége kifejezetten élvezi a táblánál történő feladatmegoldást. Szeretik megmutatni mit tudnak. Ahogy a jóga foglalkozásokon is sorban hív magához mindenki, hogy megcsodáljam, hogyan sikerült kiviteleznie az adott ászanát, úgy sokan majd’ kiesnek a padból, hogy a táblánál dolgozhassanak. És mivel tudom, hogy van olyan osztály akik szinte a tananyag végére értek, velük szívesen egyeztem bele, hogy táblajátékokat játszunk az angol órán. És mivel az iskolában nagy népszerűségnek örvend a görkorcsolya, mutattam nekik egy műkorcsolyás videót is. A naplóba general knowledge (általános tájékozottság) címén kerültek be ez, ahogy az indiai utam vagy épp a családom fényképei is. 🙂

És a szabadság nem csak a tanórákon volt jelen. Volt, hogy amikor egy szabad órámon mozogni vágytam, az iskola füves udvarára tévedtem, ahol mantrákat kezdtem el hallgatni, egy kis jóga és tánc mellett. A puha fűben, a melengető napsugarak alatt, amik szinte csiklandozták a talpamat a szarvangászana közben. És…most először voltam olyan bátor, hogy anélkül végeztem fejállást, hogy lett volna egy fal a közelben. Csodálatos érzés volt. Ahogy az is, hogy megtehetem, hogy ha a kedvem úgy tartja, nap közben jógázok és táncolok a fűben, vagy épp az égbolton, szarvangászana közben 🙂

Share this...
Share on Facebook
Facebook

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *