Egyszerű hegyi élet

Az egyszerű hegyi élet tanít. Elfogadásra és kreativitásra.

Hogy elfogadjam, hogy lehet, hogy a forrásvíz amivel az edényeket mossuk sötét a földtől, de attól még teljesen alkalmas az edények elmosására. Az ivóvizet egy másik közeli forrásról hozzuk, minden másnap egy palackokkal megrakott jókora háti kosárban.

Hogy elfogadjam, hogy igen, ha fürdeni akarok, vagy tüzet rakok, hogy vizet melegítsek a kertben, vagy megelégszem a nap melegével. Hogy elfogadjam, hogy az éjjel sötét. Csak egy gyenge izzó van a konyhában ahol főzünk, eszünk és alszunk. A földön ülve főzünk, kb 4 edénnyel, időnként 6-8 emberre. Az étel egyszerű, lencse, csicseriborsó vagy zöldség, amivel mára már sikerült kivívnom az elsőszámú himalayai tanítóm elismerését is. Ha eljő az idő, a recepteket is megosztom.

Az igazán szép az, ahogyan az egyszerűség és az idő új dimenziójának elfogadása szinte azonnal magával hozza a mindennapi tevékenységek élvezetét is. Élvezem a boltba vezető hegyi sétát, a mindennapos chapati készítési rituálét, vagy ahogy ugyanazokat a zöldségeket aprítom ismét és ismét. Élvezem, ahogyan fürdéskor a jéghideg víz és a tűzforró napsugarak találkoznak a bőrömön.

Egy vödörrel öntjük le a wc-t és a helyiségben nincs világítás és melegnek nyoma sincs. De ugyanakkor szép, hogy ilyen természetes. És éjjel van, hogy nemes egyszerűséggel a természet lágy ölén pisilek, a csillagos égbolt alatt, ahol sokszor még a Tejút is látszik. És, a következő mondat csak a hölgyeknek: Még abban az áldásban is részesültem, hogy ittlétem alatt megjött és mivel intim tölcsért használok, megoszthattam a véremet a Föld Anyával a fenséges Himalájában.

Szóval, ilyen a mindennapi élet itt. Mióta megérkeztem, voltak vendégeink India különböző részeiről, volt, hogy csak ketten voltunk Himalaya gyermekével és most itt van velünk két utazó is, Portugáliából és Lengyelországból, akik egy gyönyörű projekten dolgoznak, egy olyan rendszer kialakításán, amelyben az emberek a természet szabályai szerint élhetnek, választhatnak lakóhelyet és életmódot, megélhetési módot. Szerencsésnek érzem magam amiért találkoztam velük és ezzel a kezdeményezéssel, valami nagyon szép kezdete lehet.

Időközben…nos, aki ismer engem, tudja, hogy…hogy is mondjam, eredetileg amolyan ügyetlen és félős lány vagyok. A mindennapi tevékenységek végzése a hegyekben nap mint nap próbára tesz. Értékes próbatételek ezek. 🙂 Egy alkalommal még egy kis séta erejéig túravezető is lettem. Elvezettem a vendégeket a vízlelő helyünkre. Eredetileg tovább terveztünk menni,  a vízesésig, de még én sem jártam ott korábban,  elakadtunk út közben. Így is szép élmény volt.

És egyre csak gyarapodik a hardcore off-road motoros élményeim száma, kis hegyi patakokon, nagy vízátfolyásokon és mindenen át.

És időközben az Élet úgy hozta, hogy kipróbálhatom milyen egy vendégházat vezetni a hegyekben. Egy hét után azt kell mondjam igencsak élvezem. A ház körüli teendők egészen új színben tűnnek fel, ha nem egy munka melletti extra kötelezettségként jelennek meg. Olyan élet ez, amit hosszabb távon is el tudnék képzelni.

És hogy mi minden zajlik mindeközben a színfalak mögött, kis szívem mélyén? Az egy külön bejegyzés témája lesz…

Share this...
Share on Facebook
Facebook

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *